Pöstyén (szlovákul Piešťany, németül Bad Püschtin) több mint 27 ezer lakosú fürdőváros Szlovákia nyugati részén, Nagyszombat megyében, a Vág folyó mentén. Járási székhely. Csehszlovákia megalakulásáig a történelmi Magyarország része, Nyitra vármegye Pöstyéni járásának székhelye volt. Régészeti feltárások leletei bizonyítják, hogy ezen a helyen, a Vág ivóvízforrásokhoz közeli, napsütötte hordalékkúpjain őskori mamutvadászok telepedtek le. Elképzelhető, hogy már ők is ismerték az enyhet adó hévforrásokat. Gazdag kultúrájuk egyik legékesebb jele a Moraváni Vénusz néven ismert termékenységszobor.

Azt biztosan tudjuk, hogy a barbár törzsekkel hol kereskedő, hol háborúzó rómaiak előtt sem voltak ismeretlenek az itteni 67 Celsius-fokos, iszapos források. A település legkorábbi írásos említése 1113-ból való: a viszonylag közeli Zoborhegy bencés apátsága által kiadott birtoklevél Pescan néven említi. Egy 1435-ben kelt forrásban már például Pestyénként szerepel, 1689-ben Pöstény, majd az 1863 utáni időszakban Pöstyén a hivatalos magyar neve. Feltételezhető, hogy Pöstyén már legkorábbi, 1113-as első írásos említése előtt is virágzó település volt, és az Árpádok korának minden viszontagsága ellenére is az maradhatott. Nem véletlenül kaparintotta meg ezt is Csák Máté tartományúr, aki az északabbra fekvő Trencsén várából az akkori Felső-Magyarország nagy részét hódoltatta. Halála után a birtok az uralkodóra szállt vissza, majd Nagy Lajos király a 14. században hű emberének, Kont Miklósnak adta. Amikor a Kont família kihalt, II. Lajos királytól a feltörekvő Thurzók kapták meg Pöstyént. Ekkortól egyre több a fürdővel kapcsolatos feljegyzés is.
A Thurzókhoz hasonlóan az 1720-tól birtokos Erdődyek is sokat tettek a fürdő fejlesztéséért, például 1820 körül nekik köszönhetően emelték a fürdő céljaira az első, klasszicista stílusú kőépületet, körülötte pedig szép parkot alakítottak ki. Később, 1888-ban a Winter család veszi bérbe a fürdőt, és ezzel új fejezet nyílik Pöstyén életében. A város mai címerében a mankótörőt láthatod, de a pöstyéni pecsétnyomókon sokáig a magyar államot alapító Szent István király szerepelt (a legkorábbi ismert pecsét 1564-ből való). A helyi plébániatemplom védőszentje (patrocíniuma) is Szent István király.